A város egyik fő turisztikai vonzereje, amely Európában is egyedi természeti képződmény. A kristálytiszta mikroklímával rendelkező barlangi sziklaüreget a Bükk karsztrendszerének vize táplálja, amely 28-34 oC-os vízhőmérséklettel tör fel. A termálvízben található ásványi anyagok kedvező koncentrációja, a kellemes, gyógyító barlangi levegő, és a napjainkban fokozott, jelentős beruházások ma már az "Élmény és gyógyulás komplexumává" alakították a barlangrendszert. Az üdülőövezetben számos hotel, panzió, vendégház, kemping és vendéglátóhely kínálja szolgáltatásait.

A tornyokban: vártörténeti kiállítás, a pálos rend történetét bemutató kiállítás, az 1381. évi békekötést megörökítő panoptikum, XIV-XVI. sz-i kézifegyverek és címerpajzsok, lovagterem, működő éremverő és golyós prés, XVI. sz-i díszágyú
A kazamatákban: Közép-Európa legnépesebb történelmi panoptikuma hat életképpel a XIV. sz. virágzó életéből
A vár, a panoptikum megtekintése 40 - 70 perc, az időjárás és az aktuális rendezvények függvényében.

A kisvasút kocsijai az Észak-Kilián városrésztől Lillafüred érintésével Garadnáig közlekednek 14 km hosszan.
A kacskaringós erdei út az ország legnagyobb viaduktján ( 64 m hosszú és 20 m magas ) két alagúton és a festői szépségű Hámori-tó partján vezet a pisztrángkeltetőjéről híres Garadnáig, érintve az ország legrégebbi, máig működőképes ipari műemlékét, az újmassai őskohót. Az egész évben közlekedő szerelvények télen zárt, fűtött kocsikkal üzemelnek. Nyári időszakban hétvégenként, illetve csoportos megrendelés esetén egy másik szárnyvonalon Mahócáig, a kedvelt bükki kirándulóhelyig is közlekedik a kisvasút.

A templomot ortodox görög kereskedők emelték 1785 és 1801 között. Az ortodox templombelső legnagyszerűbb alkotása az ötszintes, tizenöt méter magas, nyolcvanhárom képből összeállított ikonosztázion. Az 1791és 1793 között készült képfal, mely Jézus életét jeleníti meg, Jankovits Miklós munkája
A templom többi berendezése is műemlék: a Mária-oltár, az Úrkoporsó, az ikontartók, a szószék, a püspöki trónus, a copfstílusban készült stallumok, valamint a hajó északi falán látható, II. Katalin orosz cárnő által ajándékozott Ahtirkai Istenanya ikon.

Az 1861-1863 között épült zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, Európa egyik legnagyobb ilyen építménye. A terveket Ludwig Förster készítette, aki többek között a pesti, Dohány utcai zsinagógát is jegyzi.
A zsinagóga háromhajós, de kívülről bazilikás megjelenésű. A főhajó tengelyében az oldalhajó magasságában helyezkedik el a nyolc ívből, az azokat meghosszabbító, majd nyolcágú csillagokat körülzáró pálcikákból álló kerékablak. A főbejáratot közvetlenül egy-egy neoromán oszlop és az azokra ültetett félkörív keretezi. A kapuszárnyat igen míves, neoromán motívumokat idéző kovácsoltvas pántok díszítik. A belső tér öntöttvas szerkezete a tervező, Föster működésére jellemző.
A Déryné utcáról nyíló kapualjban elhelyezett márványtáblák a Miskolcról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidóságnak állítanak kegyeletes emléket.

A Miskolci Nemzeti Színház 1823. augusztus 23-án nyitotta meg kapuit, a korabeli Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza. A színház az elmúlt 180 év alatt mit sem veszített jelentőségéből. A Nagyszínház mellett három játszóhely várja a közönséget: a Csarnok, a Kamaraszínház, és a Játékszín. A színház kedvelői az évad közti szünetekben sem maradnak előadás nélkül, hiszen a közelmúltban megnyitott a Nyári Színház, ahol szabadtéri előadások teszik négy évszakossá a helyi teátrumot.

A Látványtár Miskolc kulturális turizmusának egyedi színfoltja. A kiállítások témakörei eltérőek, ikonszerűek, egyféle történelmi mozaikként számos területre tehet gondolati kirándulást az érdeklődő a kiállított tárgyak révén. Olyan látványnak lehet részese az utazó, ahol egy helyen ismerkedhet meg a Kárpát-medence legnagyobb látogatható viseletgyűjteményével, nagyapáink lassan feledésbe merülő kismesterségeivel, az ötvenes évek sajátos tárgyi kultúrájával, vagy a különleges ásványok és az optikatörténet sokszor titokzatos világával.

2003. május 13-án Bató Eszter halálának évfordulóján avatták fel az emlékszobát. Azóta a polgári berendezési tárgyak (fali szekrény, olajfestmény, képek, dívány, karosszékek.) az eredetihez hasonló környezetben láthatók a kiállításon.
A miskolci Kossuth utcai református templom tornyának harangja az ún. Eszter-harang. Az Észak-Kelet Magyarország legnagyobb harangját Isten dicsőségére és Bató Eszter emlékére ajándékozta a Bató család a templomnak. 3600 kg súlyú a harang, Bató István végrendelete szerint évente háromszor szól a harang Eszter emlékére: május 13-án, halálának napján, szeptember 11-én, születése napján és július 7-én, neve napján.

Az Avasi templomként ismert épület szinte egyedüli mementóként képviseli a mai városban mindazt, ami Miskolc középkoriságát jelenti.
Az épületet többször bővítették, majd 1480 körül gyökeres újjáépítésen esett át. Az új épület háromhajós, hálóboltozatos csarnoktemplom lett, a tizenkétszög öt oldalával záródó, a templom testtel azonos szélességű, körüljárós szentéllyel, díszes mérműves ablakokkal és egyéb gazdag gótikus részletekkel.
Órája negyedóránként harangjátékkal jelzi az idő múlását.
A történelmi levegőt árasztó avasi temető másik műemléke a harangtorony, amely az 1544-ben elpusztult Szent Mihály-temetőkápolna helyére épült 1557-ben.

Az Avas-tetőn álló, 72 m magas, tv-torony és kilátó a város egyik emblematikus épülete, melyet 1963-ban adtak át. A kilátó elődje a fából épült, 1934-ben átadott, nevezetes Rákóczi-kilátó volt, mely többek között tűzoltó őrtoronyként működött, ám 1956-ban egy sajnálatos tűzvészben leégett.
A kilátóból napsütéses időszakban belátni az egész környéket, a bükk lábaival és a környező településekkel együtt.

Az 1930-ban átadott Palotaszálló impozáns épülete, mely az 1400-as évek reneszánsz stílusában épült, a kezdetekben reprezentatív kormányüdülő szerepét töltötte be. Több rangos rendezvényt is tartottak itt, kongresszusokat, filmheteket, nemzetközi teniszversenyeket, Anna-bálokat, de mind közül az Írói Hét lett a legismertebb. Az 1933-ban lezajlott esemény 200 résztvevője között volt József Attila is, aki számára a környék adott ihletet az Óda című versének megírásához. Napjainkban az épület falai a város egyik legexkluzívabb szállójának adnak otthont. A kastélyt függőkert és park veszi körül, közvetlen tőszomszédságában pedig a Hámori-tó található, melyre varázslatos kilátás nyílik a szálló épületéből.

A lenyűgöző környezetben lévő Hámori-tó a Garadna patak felduzzasztásával keletkezett. Létesítésének szükségessége már az ómassai vasolvasztó építése után felvetődött, hiszen sem a Garadna patak, sem a feltörő források vize nem volt elég a hámorok egyenletes működtetésének biztosításához. A XIX. században a kiszakadt tógát több árvizet is okozott, de a múlt századból vannak olyan feljegyzések is, hogy aszály idején megcsapolták a tavat, vizével mosva át a Szinva medrét, hogy elkerüljék a pangó víz okozta fertőzéseket. A feneketlen tó legendája vagy a visszamaradt tengerszem története időnként fel-felbukkant a faszén- és mészégetők, az erdei munkások között, de a tó sohasem "bántott", a hiedelmekben szörny nélküli jó tóként élt.

1934-ben Dr. Páter Szabó Pius, a nyaralók lelki életének szolgálatára, a tufába vájt barlangban egy barlangtemplom kialakítását javasolta. A barlangot 1934-ben építették ki, és 1935-ben szentelték fel. Az oltárába a kassai vértanúk ereklyéje került, a szobrokat Máriahegyi János tervezte és ajándékozta a templomnak.
A háborúban a templom elpusztult, újjáépítése 1965-ben fejeződött be. Az 1995-ös felújításkor az építést kezdeményező dr. Páter Szabó Pius emlékére székelykaput állítottak.

Területén több évszázados fák, ritkaságok, és hazai fajok találhatók. A park, amiben csónakázó-tó is található, kedvelt séta- és pihenőhely.
Legszebb az eredeti vegetáció ősgyepeivel övezett csónakázó-tó és környéke. A tó az egykori forrásláp helyén épült, kis szigetén és partján megőrzött az eredeti égeresből egy-egy csoportot. Még ma is megtalálható itt a telepített szúnyogirtó fogasponty és más fogaspontyok, a télen is kuruttyoló vízibékák. Egykor szép számban fordult itt elő a vízi és a kockás sikló. A Szatmári Király Pál utcában szép, méretes mocsárciprusokat találunk. A mocsárciprusfélék évmilliókkal ezelőtt tömegesen éltek a Földön, de mára már csak tizenhat élő fajuk ismert. Európában sokfelé ültetik ezt a Mississippi vidékéről származó, szabályos kúp alakú fát. Légzőgyökereinek köszönhetően teljes vízborítás esetén is képes megmaradni. Lapos tűi két sorban állnak, kétlaki növény. A Hejő-patak völgyének egykori csodálatos égeresekkel, forráslápokkal övezett táján már az Árpád-korban is parkerdőt alakítottak ki a szerzetesek (kolostoruk feltárása folyamatban van). Tapolca a török idők előtt is híres volt fürdőkultúrájáról, völgyeinek idegnyugtató csendjéről, mikroklímájáról. A mai értelemben vett parkrendszer 1937-től a város tulajdona, 1979-től helyi jelentőségű védett érték.

Az egyik legnagyobb, leggazdagabb vidéki múzeum. Nemzetközileg is számon tartják a matyóság és a palóc népcsoport népművészeti anyagát. Itt őrzik az egyik legnagyobb érem- és kitüntetés-gyűjteményt. Képtára is országos rangú.

A fatemplom 1724-ben épült, a jelenlegi templom keresztalaprajzú elődje pedig 1874-ben.
Az 1930-as évek második felében, a templom teljes elöregedéskor, az a döntés született, hogy a meglévő épületet le kell bontani. Az 1937-ben elkezdett bontással sok muzeális érték került elő. Így az Úrasztal alatt évszázados fejfákat találtak, és múzeumba került az a felirat is, amely dokumentálja az 1724-es építési évszámot. A templom zsindelyét a miskolciak ereklyéként széthordták.
Az 1938-ban felszentelt templom épületegyüttesére hatással volt a tervező erdélyi származása és Kós Károllyal való barátsága, hiszen a fiatornyos, galériás tornya, nagy tetős, zsindelyes festői tömege és boronafalat idéző külseje erdélyi emlékeket ébresztett. A templom képét a temető aljában felállított székely kapu tette teljessé.
Ez a templom 1997-ben tűzvész áldozata lett, a Szeghalmy Bálint terveit tiszteletben tartó, de a szükség szerint megújított templomot 1999-ben szentelték fel.

Kondor Béla-emlékhely állandó kiállítása; időszakos kiállítások.
Elsődleges feladata a kortárs képzőművészeti alkotások gyűjtése és bemutatása, emellett jelentős közművelődési színtér is. Állandó kiállítást rendezett be Szalay Lajos, Feledy Gyula és Kondor Béla munkáiból. A galéria központi épületében látható a Kondor Béla (1931-1972) állandó kiállítás, a festő és grafikus életművének legfontosabb grafikai lapjai, festmények, fotók, szerkezetek idézik a meghatározó jelentőségű művész életművét. Kondor Béla legtermékenyebb korszakában sok szállal kötődött Miskolchoz; az itteni grafikai műhelyhez, s annak alkotóihoz. A fontosabb gyűjtemények közé tartozik a kortárs művészeti kollekció, ezen belül a XX. századi sokszorosított grafikai, a Szalay-, a Feledy-gyűjtemény és a kortárs fotóművészeti anyag.

A miskolci Vadaspark 1983-ban lakossági összefogással valósult meg. A festői környezetben található intézmény 21,2 hektáron 95 állatfaj közel ötszáz egyedét mutatja be. Itt látható Közép-Európa egyik legnagyobb farkas falkája, de emellett a hazai csülkös nagyvad fajok teljes skáláját is megtekinthetik a látogatók. A park a világ olyan más földrészein élő egzotikus állatokkal is büszkélkedhet, mint különleges papagájok, madagaszkári félmajmok, nagymacskák, tevék, struccok és a gyerekek kedvencei a szurikáták. A világon először itt állítottak szobrot Gerald Durellnek.

Az István-barlang a különleges formájú cseppkövek birodalma. A hegyoldalban több üreg is ismert, s a későbbi István-barlangot is csak mint Kutya-barlangot tartották számon. A hagyomány szerint a lillafüredi Kálvária kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, s napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok. Végül két vállalkozó szellemű fiatalember kötélen leereszkedett és kimentette. A kutya kaparászásának nyoma sokak szerint még ma is látható a sziklafalakon. A barlang tudományos feltárását Kadic Ottokár végezte 1913-ban, a nagyközönség számára pedig 1931-ben nyitották meg. A barlang legnagyobb mélysége 55, hosszúsága pedig 350 méter. Hőmérséklete a legmelegebb időben sem emelkedik 10 Celsius fok fölé, ezért a túrához vigyünk magunkkal pulóvert.

A barlang európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. A Bükki Nemzeti Park területén található barlangban különleges mésztufa-alakzatokat formált a Szinva-patak által több tízezer éve szállított mész, melynek növényekre kövült csipkéi láthatók itt. A 30 perces túra 200 méteren vezet végig.

Herman Ottó természettudós, néprajzkutató széleskörű tudományos munkásságát, politikai és közéleti tevékenységét mutatja be az egykori nyaralójában berendezett kiállítás. Az "utolsó magyar polihisztorként" emlegetett Herman Ottó nyaralója felesége, Borosnyay Kamilla tervei alapján 1898-1903 között épült Lillafüred romantikus környezetében.

Az 1949-ben alapított múzeum a XVIII. század második felében, Fazola Henrik idején, barokk stílusban épített, eredetileg kancelláriaként funkcionáló hivatalházban működik.
A múzeum anyagának gyűjtése 1952-ben kezdődött a diósgyőri vasgyártás történetére vonatkozó dokumentumok feldolgozásával. Az első állandó tárlat 1970-ben nyílt meg a diósgyőri vasgyártás 200 éves, s a múzeum megnyitásának 10 éves évfordulójára.
A kiállítás Magyarország kohászatának történetét mutatja be, de képet ad az Európán kívüli népek vasművességéről is. Működő modellek, makettek és dokumentumok segítségével ismerteti meg a látogatót a nyersvasgyártás történetével és az acélgyártás fejlődésével.

József Attila születésének 100. évfordulójára, 2005. április 11-re, készítette el Varga Éva Munkácsy-díjas szobrászművész az Óda költőjének szobrát. A szobor a Palotaszálló függőkertjében, a vízesésnél található. A kompozíció különlegessége, hogy a teraszra támaszkodó költő mellett a párkányra vetődő női árnyék részlete az Óda soraiból rajzolódik ki.

Magyarország első ipari műemléke, az újmassai faszéntüzelésű nagyolvasztó, közismert nevén Őskohó. Fazola Henrik vasrácskészítő mester 1770-ben Miskolc-Ómassa területén, Mária Terézia engedélyével az általa felfedezett bányákra, illetve a térségben található hatalmas erdőségekre alapozva vasművet épített. Fia, Fazola Frigyes 1813-ban Újmassán egy korszerű vaskohót, vasművet telepített. Fél évszázadon keresztül itt állították elő a nyersvasat, melyet további megmunkálásra Hámorba szállítottak. A kohó 1870-ben, a Miskolc és Diósgyőr közé telepített vasgyár üzembe lépése után, 1872-ben állt le végleg. A múzeum épületével átellenben az ipartörténeti skanzenben találhatók a vaskohászatban a XIX-XX. században működtetett gépi berendezések, szerszámok, valamint a 2004-ben bezárt lyukói bányaüzemben használt berendezések egy-egy darabja.